Ahogy olvasom a Bibliát, ámélkodok Isten hatalmán, kegyelmén és szeretetén. Olyan jó látni azt, hogy egyedül az Úr az Isten, és mi szeméjesen ismerhetjük Őt. A saját életemben is ugyanazt az Istent látom, Akit Izrál történetében. Szolgaságban voltam, de Isten megszabadított. Az, hogy az Ő gyermeke vagyok, az nem más mint kegyelem. Ha saját erőfeszítésemből tartoznák Hozzá, már rég elmaradtam volna. Gyakran érzem, hogy elfáradtam. Erőm kevés, a nyomás, ami rámnehezedik nagy. De érzem azt is, hogy az Isten, aki megszabadított, ugyanaz az Isten. Megszabadít ma is. Megtart. Az ő ereje nem fogy el. Az ő szeretete nem kevesebb ma sem irántam. Tudom, hogy ez az Isten az én Istenem mindörökké. Ez nekem elég. Kezében van az életem. Vezet, sőt mikor nem vagyok vezethető, akkor terel. Szeretem az Urat, mert Ő az Isten.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)